www.jogvedok.hu
?
A felhasználói név: legalább öt hosszú, ékezet nélküli betűk, számok, szóköz nélkül
?
A jelszó minimum 6 karakter!
Regisztráció  Elfelejtett jelszó
 

10 éves a betegjogi képviselet

Tíz év a betegjogvédelemben


2000. július elsején kezdte meg munkáját az ÁNTSZ regionális intézeteinek koordinálásával 54 betegjogi képviselő.


A nyugati demokráciákban a 70-es évektől kezdtek megalakulni a különböző betegjogi szervezetek, betegjogi deklarációk, charták, törvények fogalmazódtak meg. (1994. WHO Amszterdami Deklaráció). Az Európai Unió különösen 2000. után kezdett a betegmobilitás és a betegbiztonság kérdéskörével aktívabban foglalkozni, munkaterveket és ajánlásokat, direktívákat fogalmaztak meg a közös cselekvés érdekében.
Magyarországon a társadalmi igény hatására a jogalkotók az 1990-es évek elejétől kezdtek foglalkozni a jogi keretek kialakításával, melynek eredményeként született meg az 1997. évi (CLIV.) Egészségügyi Törvény, amelyben deklarálásra kerültek a betegjogok.
Az egészségügy bonyolult rendszere, érdek-, alá- és fölérendeltségi viszonyai, a piacgazdaság, a pénzhiány, a szolgáltatói kör bővülése összességében olyan tényezők voltak, melyek szükségessé tették a szemléletváltozást mind a szolgáltatást nyújtók, mind az azt igénybevevők körében.
A szolgáltatóknak ismerniük kell a hozzájuk fordulókat megillető jogokat és biztosítaniuk kell azok érvényesülését ellátásuk során. Ehhez szükséges, hogy az egészségügyi személyzet tudja, értse és a napi munkájába építse be a betegjogok érvényre juttatását.

A törvénybe foglalt betegjogok valójában az egészségügyi ellátást igénybevevők számára biztosítják, hogy ebben a különleges, kiszolgáltatott helyzetben se csorbuljanak az emberi jogaik.
A jogalkotó a betegjogi képviselők jogállásáról és eljárására vonatkozó szabályáról az 1997. évi CLIV. Törvényben, majd a 77/1999. (XII: 29.) EüM rendeletben rendelkezett, melynek alapján a képviselők tevékenységüket 2000. július 1-jén kezdhették meg az ÁNTSZ megyei intézményeinek keretei között. Munkájukat a Betegjogi Koordinátori Tanács irányította.

Az Országgyűlés a 38/2002. VII. 4. sz. határozatában döntést hozott arról, hogy az egészségügyi, a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást igénybevevők jogvédelmét országos, egységes szervezet létrehozásával kell megszervezni.
Kötelezte a Kormányt, hogy a humánszolgáltatások jogvédelmének, mint közfeladatnak az ellátására Közalapítványt hozzon létre azért, hogy a panaszügyekkel elsődlegesen ne a hatóságok foglalkozzanak, hanem független szervezet adjon támogatást a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek.

A betegjogi, az ellátottjogi, és a gyermekjogi képviselők működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet teremtette meg tényleges és szabályozott alapját a betegjogi jogvédő tevékenységnek, így 2004. április 1-től az ÁNTSZ intézményeitől átvett 45 fő betegjogi képviselő a Közalapítvány alkalmazásában folytatta munkáját.

Évről, évre


2001 óta minden évben összesített felmérés készül az országosan működő 52 betegjogi képviselő megkereséseiről, a betegjogi sérelmek „összetételéről”, a betegségcsoport szerinti megoszlásról és a megkeresések elintézéséről. A kimutatás társadalom előtti nyilvánossága biztosított. Országos szinten egy év alatt több mint 5000, a fővárosban több mint 2000 beteg keresi fel a betegjogi képviselőket, s ez a szám évről-évre 20 százalékos emelkedést mutat.
A 2001-2003-ig tartó betegjogi képviselői munka három éves összegzése alapján elmondható, hogy a rendszer működőképes, a törvényben megfogalmazott rendeltetését betöltötte, sőt az egészségügyi szolgáltatást megkereső betegek részéről egyre nagyobb az igény a képviseleti tevékenységre.
A fekvőbeteg ellátó intézmények kiemelt helye annak tudható be, hogy a fogadóórák a kórházakban vannak, így az itt ápolt betegek könnyebben megtalálják a betegjogi képviselőt, mint a más területen egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők. Ugyanakkor jól látható, hogy növekedett a szakrendelésből és alapellátásból érkező megkeresések száma is.
A betegjogi konkrét panaszok elemzése során sajnálatos módon 2003. évben is az emberi méltósághoz való jog megsértése áll az első helyen, de szorosan követi az egészségügyi ellátáshoz való jog, és a tájékoztatáshoz való jog jegyében a dokumentáció megismerése jogának a kiemelt panaszolása.
Az egészségügyi szolgáltatók a marasztaló bírósági ítéletek ellenére sem veszik tudomásul, hogy az egészségügyi adat a beteget illeti meg, és kérésére kötelesek azt a rendelkezésére bocsátani.
Noha az önrendelkezési jog megsértése csak a megkeresések 4%-át teszi ki, ugyanakkor a tájékoztatás jogsérelme -/mely generálja az önrendelkezéshez való jog gyakorlását is/- igen magas számot képvisel a megkeresések között.
Az összes bejelentés 13%-át anonim megkeresések teszik ki. A betegek egy része fél attól, hogy ha az őt megillető betegjogok be nem tartása, vagy sérelme miatt panasszal él, akkor e miatt egy későbbi kezelés során hátrányba kerül. Az anonim megkeresés természetesen behatárolja, hogy a betegjogi képviselő a jogsérelem folytán hogyan, milyen eredménnyel tud eljárni.

2003. év

2003. évben 7367 dokumentált megkeresés érkezett a betegjogi képviselőkhöz.
Kiemelt helyen szerepeltek a fekvőbeteg ellátó intézmények, de növekedett a szakrendelés és alapellátásból érkező megkereséseknek a száma is. A betegek elsősorban a kezelések után keresték meg a betegjogi képviselőt.

Első helyen az emberi méltósághoz való jog sérelme állt, az egészségügyi ellátáshoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, a dokumentáció megismerésének a joga is számos esetben sérült.

Első helyen a pszichiátriai betegek panaszbeadványai szerepeltek. Kevesebb volt a sebészeti ellátások kapcsán benyújtott panaszügyek száma. Sokan keresték meg a jogvédőket a belgyógyászati illetőleg a háziorvosi ellátás hibái miatt.

Sok betegjogi képviselő írott sajtóban, rádióban, televízióban adott tájékoztatást a betegjogokról, a betegjogi képviselői munkáról. Ez segített abban, hogy a betegek jobban megismerjék a betegjogi képviseleti rendszert, másrészt az egészségügyi szolgáltatók számára segítséget tudtak nyújtani az esetleges hiányosságok kiküszöbölésében.
2003-ban az elintézett megbízásos esetek 55%-ában, 2002-ben 57%-ában, 2001-ben 60%-ában történt pozitív döntés a beteg javára.

2004. év

A képviselőket 2004. évben 6800 panaszos, közel 7500 esetben kereste meg kérdéssel, panasszal, észrevétellel. Az összes esetszámon belül magasan vezetett (4220 esettel) a kórházakra vonatkozó bejelentések száma. A panaszosok 71 %-a személyesen kereste fel a jogvédőt, 21 %-a levélben, 8 %-a telefonon.

A betegjogi képviselők 1651 esetben kaptak írásos képviseleti megbízást. A panaszok többsége a betegek tájékoztatáshoz való jogának sérelmét, illetve az egészségügyi ellátáshoz való jogot érintette (1626 eset).

Változatlanul igen nagy számban fordultak elő az emberi méltóság megsértésével kapcsolatos panasz (1367 eset), és az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez fűződő betegjog sérelmével kapcsolatos bejelentés (954 esetben). A jogvédelmi képviselők éves teljesített óraszáma 2004-ben 40.418 volt.

2005. év

A betegjogi képviselők 2005. évben összesen 8337 esetet láttak el.
Jogvédőink 187 kórházban és néhány járóbeteg-szakrendelésen tartottak rendszeresen fogadóórát. Havi óraszám keretük összesen 4794 óra volt, az egy főre eső átlag havi 92 munkaóra, melynek zömét egyéni esetkezelésre fordították.

Jelentősen nőtt a betegpanaszok száma, melynek oka lehetett többek között az orvos-, szakemberhiány is, valamint a megnövekedett adminisztrációs teher.
A legtöbb panasz (25%) oka, hogy a betegek nem kapták meg a megfelelő ellátást.
Sok beteg azért fordult a betegjogi képviselőkhöz, mert a kórházakban, szakrendelőkben megsértették emberi méltóságukat. Nem megfelelő hangnemben beszéltek velük, vagy olyan helyzetbe kerültek, amely sértette az intimitás szabályát, például egyszerre többedmagukkal vizsgálták meg őket, sértve ezzel az orvosi titoktartás és az adatvédelem szabályát is.
A jogvédelmi képviselők éves teljesített óraszáma: 2005-ben 56 320 volt

2006. év

2006. december 31-én 52 betegjogi képviselő állt szerződésben a Közalapítványnál. Előző évi összes óraszámuk 3.300 órával emelkedett 59.600-ra.
Jogvédőink fogadóórákon átlag 20 beteggel találkoztak személyesen havonta.
Az önkéntesek alkalmazására 2006. áprilisban került sor első alkalommal. Sorstárs segítőként 8 főt, önkéntes betegjogi képviselőként 5 főt foglalkoztattunk.

A betegjogi képviselet kórház-centrikusan alakult, de célunk volt, hogy a figyelmet a fekvőbeteg-ellátás mellett a járóbeteg-szakellátás és az alapellátás felé irányítsuk. Így jogvédőink havonta egy-két járóbeteg-szakellátást is felkerestek.

A betegjogi szakterületen két módszertani füzet született a 2006-os esztendőben, a pszichiátriai betegek speciális helyzetéről és a sürgősségi betegellátásban részesülők jogairól.
A betegek jogtudatosságát és tájékozottságát a 7.500 példányszámban novemberben megjelentett „Mit kérdezzen a beteg?” c. kiadványunkkal erősítettük.

A betegjogi képviselők részt vettek olyan kutatásokban, elméleti munkákban, amelyek szintén a tájékozottság fokozását hivatottak biztosítani. Ilyen volt a betegek jogtudatosságának felmérését szolgáló saját kutatásunk, a kórházi házirendek elemzésével kapcsolatos munka, valamint a kórházak egységes lakossági tájékoztatójához a betegjogi szempontrendszer kidolgozása.

A külföldi (különös tekintettel az EU-ból érkező) betegek tájékoztatása és jogvédelme terén is nagy előrelépést tettünk a 2006. esztendőben.
Angol és német nyelvű betegjogi plakátokat készíttettünk és terjesztjük ezeket a külföldi betegmobilitásban frekventált régiókban.
A külföldi betegek számára külön (önkéntes) jogvédelmi képviselő áll rendelkezésre.
Nemzetközi kapcsolataink tovább erősödtek a májusban megtartott nemzetközi work shopnak és az Alzheimer-centenáriummal kapcsolatos találkozóinknak köszönhetően.

2007. év

A betegjogi képviselők létszáma 2007. január elsején 52 fő.
A betegjogi képviseletet ellátók mellett a hatékonyabb jogvédelmet segítették az önkénteseink.
Önkéntes látta el a külföldi betegek jogvédelmét; néhány fővárosi kerületben az alapellátási szolgáltatóknál, a Baranya megyei gyermek fekvőbeteg ellátással kapcsolatban felmerült jogvédelmet. Önkéntes segítőként, 8 fővel vett részt munkánkban a Mozgássérült Emberek Önálló Élet Egyesülete, tájékoztató munkánkat bővítve a saját sorstárs csoportjuk körében.

A jogvédelmi munka döntő részét a képviselők az esetkezeléssel töltötték, közel azonos arányban szerepelt a munkájuk során a betegtájékoztatás, az ügyintézés a szolgáltatónál, és az adminisztráció.
A betegjogi képviselők havonta összesen 1050 klienssel találkoztak.

2007. év során a nem meghatalmazással járó megkeresések száma 10 003 volt.
Ebből 3865 fekvőbeteg intézménnyel, 2655 járóbeteg szakellátó intézménnyel, 2015 alapellátással, és 1468 egyéb ellátással kapcsolatos megkeresés volt.
A meghatalmazásos esetszám összesen 1510 volt.
A jogvédők számára a munkavégzésük során a legtöbb problémát a kompetenciahatárok bizonytalansága (Egészségbiztosítási Felügyelet), az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központtal való együttműködés, valamint az egységes eljárásrend hiánya okozta.
Jogvédőink 189 fekvőbeteg intézményben voltak jelen, és a saját adatbázisuk szerint, csak a kórházakból közel 78 000 ágyszámra jutó betegforgalom panaszügye hárult rájuk.

Míg jogvédőink 2006-ban átlag 20 beteggel találkoztak havonta személyesen, addig 2007-ben ez az adat becslések szerint közel egyharmadával nőtt.
A betegjogi képviselőhöz érkező panaszok az egészségügyi törvényben foglalt betegjogok valamelyikének sérelmére vonatkoznak. Adataink szerint évek óta az egészségügyi ellátáshoz való jog, az emberi méltósághoz való jog és a tájékoztatásra vonatkozó jog sérelme „vezeti” a jogsérelmek a listáját.
A jogvédőket az új feladatokra 2007. március 1-2. napján megtartott továbbképzésen készítettük fel. Bemutatkozott az Egészségbiztosítási Felügyelet, áttekintettük az ÁNTSZ szervezeti és feladatköri változásait, részletesen foglalkoztunk az alapellátást érintő egészségügyi jogszabályokkal.

A jogvédők egy része részt vett a szaktárca TERÁPIA 2007. című betegtájékoztatási akciójában. A minisztérium által szervezett tájékoztatást az ország 23 fekvőbeteg ellátó intézményére koncentrálva szervezték meg, az ÁNTSZ, a MEP és a BEGYKA szakembereire építve. A – zömmel megyei kórházakba telepített – információs szolgáltatás 2007. február 13-án kezdődött és 2007. április 13-ig tartott. A megfelelően felkészített betegjogi képviselők mind a 23 helyszínen, heti 2x2 órában voltak jelen az információs pultoknál. Részükre, valamint az Egészségügyi Minisztérium, az OEP, az Egészségbiztosítási Felügyelet, az ÁNTSZ és az Országos Alapellátási Intézet szakemberei számára 2007. április 26-án egy közös munkaértekezletet szerveztünk.

2007. az „Esélyegyenlőség éve” volt. Ennek jegyében az EBH szervezett tréningen négy betegjogi képviselő vett részt. Különösen az ott szerzett tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy az antidiszkriminációs technikák elsajátítása és alkalmazása is igen hasznos a jogvédelmi tevékenységben.

Az ÁNTSZ-el és az Egészségbiztosítási Felügyelettel kialakított munkakapcsolatunknak köszönhetően számos gyakorlatban felvetődő kérdést, jogértelmezési bizonytalanságot sikerült a későbbiekben közösen tisztáznunk.

Számos probléma megoldását jogszabály módosítási javaslatainkban foglaltuk össze és ezeket továbbítottuk az Egészségügyi Minisztériumnak.

A jogvédelmi tevékenység az egészségügyi szolgáltatás egyfajta indikátorának, a minőségpolitika és a betegbiztonság részének tekinthető, hiszen
- a betegjogi képviselő esetszáma;
- a felmerülő panaszok jellege;
- a panaszkivizsgálás során a szolgáltató együttműködési készsége és általában, a panaszkivizsgálás gyakorlata;
- az a tapasztalat, hogy a szolgáltató eleget tesz-e általános, és a betegjogi képviselővel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének;
- és a betegelégedettség
a szolgáltató számára jól hasznosítható információt jelentettek.

2008. év


2008. év során is 52 betegjogi képviselő állt a Közalapítvánnyal munkavégzésre irányuló jogviszonyban. 2008 év folyamán összesen 5 fő végzett (havi 40 órában) önkéntes betegjogi képviselői munkát, elsősorban az alap-, és járóbeteg szakellátást nyújtó intézményekben.
A jogvédők összesen 132 fekvőbeteg intézményben, és 19 szakorvosi rendelőintézetben tartottak rendszeresen fogadóórát.
Az egészségügyi reformintézkedések, valamint az év végén induló EU-s projekt jelentős többletmunkát okoztak, mind a képviselők, mind a Közalapítvány számára.
A betegjogi képviselők havonta összesen 1389 klienssel találkoztak, ami az előző évihez képest jelentős növekedést mutatott.

2008. év során a nem meghatalmazással járó megkeresések száma 15 037 volt.
Ez mintegy 50%-kal magasabb volt az előző évinél. A meghatalmazásos esetszám összesen 1631 panaszügy volt. Ebből 6135 fekvőbeteg intézménnyel, 4161 járóbeteg szakellátó intézménnyel, 2911 alapellátással, és 1868 egyéb (mentés, betegszállítás, stb.) ellátással kapcsolatos megkeresés volt. Arányaiban az alap-, és járóbeteg szakellátásra vonatkozó panaszok száma is növekedést mutatott, ami betudható volt annak, hogy egyre több járóbetegellátó intézményben tartottak fogadóórát a jogvédők. A fogászati ellátásra vonatkozó meghatalmazásos esetek száma az előző évhez képest nem változott (110 eset), de a meghatalmazás nélküli esetszám, ezen belül is a magán ellátásra vonatkozó panaszok száma mintegy 20%-kal növekedett meg. A panaszok legtöbbje a magán-, és a finanszírozott fogászati ellátás összemosásából, a garanciális javítási munkák, ill. a számlaadási kötelezettség elmulasztásából adódott.
Négy év alatt két és félszeresére emelkedett a betegpanaszok száma. Míg 2004-ben ez a szám csak 6700 volt, addig 16 ezer 700 panasz érkezett a betegjogi képviselőkhöz. Az orvos-, szakemberhiány is oka volt a panaszok emelkedésnek, ráadásul a jelentősen megnövekedett adminisztrációs terhek miatt az egészségügyi dolgozóknak egyre kevesebb ideje jutott a betegekre. A panaszok 25 százaléka a megfelelő ellátáshoz való jog sérelmére vonatkozott, nem kapták meg az ellátást, a szolgáltatók ide-oda küldözgették őket, illetve az ellátás során az orvos hibázott. 2008-ban sok beteg fordult a betegjogi képviselőkhöz az emberi méltóság sérelme, illetve amiatt, hogy nem megfelelően ismertették a betegekkel egészségügyi ellátásuk kapcsán mire számíthatnak.
2008. januárjától vezettük be az új statisztikai adatszolgáltatást, így nem csak ellátási forma, hanem ellátási szakterület (belgyógyászat, sebészet, stb.) szerint is összesíthetővé váltak a panaszesetek, valamint a hatóságokhoz való fordulás arányáról is kaptunk információt.
Jellemzően a belgyógyászati, sebészeti, és pszichiátriai ellátásra vonatkozott a legtöbb megkeresés.

A jogsérelmeket tekintve arányaiban az előző évekhez képest kimagaslóan sok volt a panaszbejelentés az emberi méltósághoz való jog (hangnem, diszkrimináció, intimitás) sérelme miatt.
A vezető jogsérelem továbbra is a nem megfelelő egészségügyi ellátás miatt keletkezett, ami a panaszok közel 50%-át tette ki.
Jellemzően ezt követte a tájékoztatáshoz való jog sérelme.

A képviselőknek 158 esetben volt média megjelenésük, főként helyi, regionális nyomtatott médiumokban, kisebb arányban országos napilapokban, és az elektronikus médiában.

A 2007. év végi saját jogtudatossági kutatás eredménye egyértelművé tette, hogy növelni kell a tájékoztatást a betegjogokról, így ennek érdekében az év végén meghatároztuk azokat a témákat, melyekről tájékoztató kiadványok megjelentetése szükséges lenne (pl. Betegjogok, és ellátások az EU-ban, A pszichiátriai betegek tájékoztató füzete, stb.).

Nemzetközi kapcsolataink tovább erősödtek azzal, hogy 2008. június 11-én látogatást tettünk St. Pöltenbe, ahol tanulmányoztuk a betegjogok védelmének gyakorlatát, a mentés színvonalát, és kölcsönösen tapasztalatokat cseréltünk.
E látogatás tapasztalatai is megerősítették, hogy szükség van a honlap megújítására, valamint a központi (informatikai) adatszolgáltatás, és –feldolgozás feltételeinek megteremtésére azért, hogy naprakész információkkal rendelkezzünk a panaszügyek számáról, megoszlásáról, stb.

A képviselők 78%-a több alkalommal (átlagban 5) tartott előadást elsősorban a betegjogokról és a képviselői munkáról.
A Budapesti Betegjogi Műhely létrehozott egy „előadás bankot”. Aki rendelkezett kész előadással, azt a többiek számára hozzáférhetővé tette.
Ezeket az előadásokat továbbítottuk a megalakuló regionális team tagjai számára is.

Képzések

Jogvédelmi képviselői tevékenységre jogosít fel a 60 órás jogvédelmi alaptanfolyam, melyet 2004-2005-ben a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, 2006-2007-ben a Wesley János Főiskola bevonásával szervezett a Közalapítvány. 2008-tól az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet szervezi az egészségügyi területen akkreditált tanfolyamot.

A képviselők önképzése céljából rendelkezésükre áll
• a Magyar Közlöny, az Egészségügyi Közlöny
• CD jogtár, jogszabályok
• KSH adatok
• Internet általában
• Honlapok – Egészségügyi Minisztérium, egyéb minisztériumok
• Szakirodalom az egészségügy, a pszichológia és a jog témaköréből: szakkönyvek, szakfolyóiratok; BEGYKA Hírlevél
• Speciális ismeretek bővítésére – számítógépes tanfolyamok, felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra, kommunikációs tréningekre nyílik lehetőség

A képviselők az egyéni beszélgetéseket, az esetfeldolgozó tréningeket tartották a leghasznosabb információs forrásnak.
Az értekezleteket, esetmegbeszélő csoportokat az ország több pontján, a jogvédők öntevékenyen szervezték meg.
Két típusa különíthető el: egyrészt, ami a jogvédők kapcsolatrendszerének fejlesztésére szolgált (pl. civil szervezetekkel való kapcsolatok, kölcsönös bemutatkozás és szakmai előadások), másrészt a „zártkörű”, betegjogi képviselőkre szabott esetmegbeszélő csoportok.

A helyi műhelymunka pozitívumai:
- átjárást biztosított a különféle jogvédelmi szakterületek között;
- ezáltal hozzájárult a jogvédők ismereteinek bővüléséhez, legyen szó akár a szaktudásról, akár a kapcsolati tőke építéséről;
- elősegítette a Közalapítvány, és általában a jogvédelmi tevékenység népszerűsítését;
- olyan kapcsolatrendszer kiépülését erősítette, melyre a jogvédők napi munkájuk során támaszkodhattak
- hozzájárult munkatársaink megmérettetéséhez szervezőkészségüket, előadói képességeiket, kreativitásukat illetően.


A betegjogi képviselők nem csak a jogvédelmi munkát teljesítették a Közalapítvány számára. Többletfeladatokat is elláttak, különösen pályázatokhoz és az Egészségügyi Minisztériummal kötött támogatási szerződésekhez kapcsolódva. Így vállaltak: betegtájékoztatást, plakátok készítését és kihelyezését, képzésekben, továbbképzéseken való részvételt, értekezletek, esetmegbeszélő csoportok, workshopok, szakmai továbbképzések, konferenciák szervezését, 2 alkalommal aktív részvételt az ellátottjogi képviselő kollegákkal együtt a Miniszterelnöki Hivatal által szervezett SZ.É.P. programon (Szűréssel az Életért Program). Több alkalommal tartottak előadást, szerepeltek a médiában és a helyi fórumokon. Készségfejlesztő tréningeken vettek részt, vállalták szakmai anyagok készítését, az általuk megszerzett tapasztalatok tudományos igényű rendszerezését.

A betegjogi képviselők részt vettek olyan kutatásokban, elméleti munkákban, amelyek a tájékozottság fokozását hivatottak biztosítani. Például ilyen volt a betegek jogtudatosságának felmérését szolgáló kutatásunk, a kórházi házirendek elemzésével kapcsolatos munka, valamint a kórházak egységes lakossági tájékoztatójához a betegjogi szempontrendszer kidolgozása.
2008. decemberében került aláírásra a Közalapítvány által elnyert TÁMOP 5.5.7 EU-s projekt, melynek előkészítését már az év közepén elkezdtük.
A projekt lényege egy olyan szervezetfejlesztés, mellyel – a regionális irodák felállítása révén - közelebb kerülünk a lakossághoz, hatékonyabbá tesszük a tájékoztató munkát, a kapcsolatépítést a civil szervezetekkel

2009. év


A jogvédők összesen 144 kórházban, és 28 szakorvosi rendelőintézetben (az előző évi 19 helyett) tartottak rendszeresen fogadóórát.
Átlagosan egy képviselő 3 fekvőbeteg intézményt lát el, amelyekben átlagosan havi szinten 36 fogadóórát tart.
A betegjogi szakterületen nem volt ellátatlan terület, ill. tudomásunkra jutott 2009. júliusában, hogy a Nagyfai Büntetés Végrehajtó Intézetben rehabilitációs ellátás folyik, így egy jogvédőnk az év második felében havi rendszerességgel tart ott fogadóórát.

A jogvédelmi munka döntő részét (45%) a képviselők az esetkezeléssel töltötték ki, közel azonos arányban (16-18%) szerepelt a munkájuk során a betegtájékoztatás, az ügyintézés a szolgáltatónál, és az adminisztráció. A regionális teamek megalakulásával az egészségügyi dolgozók és a lakosság betegjogi képzésére, tájékoztatására lényegesen nagyobb hangsúlyt fektettünk, így ezen a téren az előző évekhez képest nagymértékben előreléptünk.
Az EU-s projekt jelentős többletmunka ellátását követelte meg, mind a képviselőktől, mind a Közalapítványi adminisztrációtól. Kialakításra került a regionális irodák ügyfélfogadási rendje, melyhez azonban óraszámemelést nem tudtunk adni a jogvédők számára. Az év során a regionális team tagok szervezésében az egészségügyi szakdolgozók számára 4 alkalommal került sor akkreditált 1 napos betegjogi konferencia megszervezésére.
2009. tavaszán indítottunk 22 fő részvételével az ETI-vel közös szervezésben 60 órás, akkreditált (40 pont) betegjogi jogvédelmi képzést.
Az intézményekben a fogadóórák közzététele, a helyiség és a feltételek biztosítása az EBF indikátora szerint is 98%-os.
A képviselőknek 172 esetben volt média megjelenésük, döntően helyi, regionális nyomtatott médiumokban, és a 2008. évvel szemben 2009-ben egyre nagyobb arányban országos napilapokban, és az elektronikus médiában.
2009. év során három tájékoztató kiadvány megjelentetésére került sor: „Betegjogok, és ellátások az EU-ban” (Ivonyné Dr. Munk Julianna), „A betegjogi képviselők eljárásrendje” (Dr. Bánki Endre), és „A mentális betegek és hozzátartozóik tájékoztató füzete” (Simon Zsuzsanna) címmel. A kiadványokat a kuratórium tagjai, Dr. Felmérai István és Dr. Jakab Tibor lektorálták

Nemzetközi kapcsolataink tovább erősödtek: 2009. november 27-én a Dél-alföldi Regionális Iroda szervezésében nemzetközi konferenciára került sor Gyulán. A konferencia címe „Beszéljünk a jogvédelemről” volt. Az előadók a Közalapítvány által képviselt három jogterületén túl a fogyasztóvédelmet, az egészségügyi hatóságot, civil szervezeteket és állami fenntartású szolgáltatókat képviselték. Közel 70 fő vett részt a rendezvényen. Külön említést érdemel az Aradról érkezett kollégák jelenléte, egy állami és egy civil szervezet képviseletében.

A megkeresések, panaszügyek száma 2009. évben összesen 11 297 volt, ami a 2008. évi
16 700 megkereséshez képest csökkent. Ennek oka elsősorban a betegegek közvetlenül érintő jogszabálydömping lecsengése., valamint a jogvédők tevékenysége kapcsán sok rendszerhiba kiküszöbölhetővé vált (pl. az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos panaszok)
A betegjogi képviselők tapasztalatai és a statisztikai adatok azonban a panaszok jellegében, súlyosságában való átstruktúrálódást mutattak: a panaszok lényegesen összetettebbek, és súlyosabb ellátási hibákra, jogsérelmekre vonatkoztak. Ebből következik az a tény is, hogy a betegjogi képviselő hatóságokhoz való fordulása (elsősorban OSZMK) határozottan megnövekedett.
Az ellátási forma szerint bár még mindig vezetnek a fekvőbeteg ellátással kapcsolatos bejelentések, de megemelkedett az alapellátást nyújtó szolgáltatókkal – elsősorban a háziorvosokkal - szembeni panaszok.
Az előző évekhez hasonlóan a jogsérelmek terén vezető helyen az egészségügyi ellátáshoz való jog sérelme áll, azonban 2009-ben jelentősen megnőtt az emberi méltósághoz való sérelmének aránya. Ennek fő oka a beteg oldaláról az egész társadalomban tapasztalható ingerlékenység, az egészségügyi dolgozó oldaláról az idő-, és szakemberhiány, valamint az utóbbi évben felhalmozódott adminisztrációs teher, és félelem a retorzióktól (vényírás, diagnosztikai, és terápiás eljárások elrendelése pl., gyógyfürdő kezelések, CT, stb.)

Szintén új jelenség, hogy rendkívüli módon megnőtt a leszázalékolással kapcsolatos megkeresések száma, ahol a felülvizsgálatok során tapasztalt hangnem, és az intimitás megsértése, azaz az emberi méltósághoz való jogot sérelmezték leginkább, valamint az indokolatlan visszaminősítéseket. Mivel ezen a területen nincs eljárási jogosultságunk, így tájékoztatással, információkkal segítettük a panaszosokat.

A mentés és a betegszállítás ketté választásával jelenősen megnőtt a szállításra vonatkozó bejelentések száma. Jellemzően a méltánytalan várakoztatás, a hosszú utazási idő, az utaztatási körülmények és a hangnem, bánásmód volt a tipikus panasz.

A magánintézményi, magánorvosi ellátással kapcsolatos panaszok száma is növekedett, kiemelten a magán fogorvosi ellátás minőségére vonatkozóan.

A fekvő-, és járóbeteg szakellátásban egyre nő az intézményi ill. orvosi ellátás visszautasítása, elsősorban a területi ellátási kötelezettségre hivatkozva. Ezzel a jelenleg érvényben lévő, a gyakorlatban azonban egyre inkább megszűnő szabad intézmény-, és orvosválasztás joga sérül.
Továbbra is jellemző a tájékoztatáshoz való jog sérelme. Mind az előbbi, mind az emberi méltóság megsértésében is gyakran az okok a megfelelő kommunikáció hiányára vezethetők vissza.

A civil szervezetekkel, hatóságokkal együttműködésünk keretei tovább bővültek az év során:
2009. április 27-én látogatást tettünk az Egészségbiztosítási Felügyeletnél, valamint 2009. június 17-én az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központnál munkájuk jobb megismerése, és az együttműködés kereteinek bővítése céljából.
Aktív résztvevői voltunk a 2009. április 16-án a NET és a TASZ által szervezett „Betegjogok Európai Napja” rendezvénynek.
Szoros együttműködésben dolgoztunk számos civil szervezettel az ország egész területén, így pl. a Rákbetegek Országos Szövetségével, annak tagszervezeteivel.
A betegjogi képviselők jelzései alapján 2009. decemberben levélben fordultunk Dr. Jóri András Adatvédelmi Biztoshoz, az egészségügyi intézményekben tapasztalható adatvédelmi, informatikai problémák jelzésével. Ennek eredményeképpen az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított. Annak eredményéről még nem kaptunk tájékoztatást.

A szolgáltatók feladatai a képviselők munkájának segítésében törvényben rögzítettek.
A jogvédők tevékenységük megkezdése óta elfogadhatónak, sőt fokozatosan javulónak minősítették az egészségügyi szolgáltatókkal kiépített kapcsolataikat. A betegjogi képviselők fogadóóráihoz a megfelelő helyiséget, a betegek számára a szükséges információt a jogvédő elérhetőségéről biztosították. Részt vettek számos helyen a kórházi dolgozók felkészítésében, továbbképzésében. A kórházvezetés egyre inkább számít a betegjogi képviselők tapasztalataira a minőségbiztosítási tevékenysége során.

A jogvédelmi tevékenység kezdete óta folyamatosan törekedtünk a hozzánk hasonló kompetenciával rendelkező hatóságokkal a kapcsolatfelvételre, valamint az összehangolt együttműködésre. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk, programokat egyeztettünk, közös konzultációkat szerveztünk, összehangoltuk a honlapjainkat és biztosítottuk egymás számára a kiadványainkat.
Partnereink:
 az ÁNTSZ,
 az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ,
 az Egészségbiztosítási Felügyelet,
 az Ombudsmanok Országos Hivatala,
 az Nemzeti Fogyasztóvédelemi Hivatal,
 az Népügyvédje hálózat,
 az Egyenlő Bánásmód Hatóság.

Az ESKI is közreműködésre kérte fel Közalapítványunkat. A munka eredményeképpen elkészült, a „Kórházak egyesített lakossági tájékoztatója”.
Az Európai Orvosok Állandó Bizottsága (CPME) 2006. nyarán felmérést készített a betegbiztonság európai helyzetével kapcsolatban. A kérdőív kitöltésében a szaktárca illetékese mellett közalapítványunk is részt vett.
A betegjogi képviselők közül tagokat delegáltunk a Regionális Egészségügyi Tanácsokba, akik a jogszabály adta lehetőségek szerint vesznek részt a szervezet munkájában.

A Társaság a Szabadságjogokért több alkalommal kért fel közös rendezvényre minket, legutoljára 2009. áprilisában az Európai Betegjogi Nap alkalmából.
A Rákbetegek Országos Szövetsége, a Pszichiátriai Betegek Érdekvédő Fóruma, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Kézenfogva Alapítvány, a Mozgássérült Emberek Önálló Életért Egyesülete állandó együttműködő partnere a Közalapítványnak.
Fontosnak látszik a jövőben a betegjogok érvényesülése a helyi minőségpolitika és a betegbiztonság vonatkozásában, szorosabb munkakapcsolat kiépítése a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségével, a Kórházszövetséggel, az Orvos- és Kórháztechnikai Intézettel, az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságával.

Szakmai kiadványok

A betegjogi képviselők voltak a szerzői, illetve szerkesztői azoknak a kiadványoknak, amelyek a jogvédelmi képviselők munkáját voltak hivatottak elősegíteni, illetve a betegek tájékoztatására szolgáltak.

Legfontosabb kiadványaink és tájékoztató anyagaink:

 Esettanulmányok (2005)
 A sürgősségi ellátás betegjogi vonatkozásai
(Lendvai Rezső- Bacsi Jenő, 2006)
 Pszichiátriai betegek jogainak érvényesítése egészségügyi ellátásuk során (Simon Zsuzsa, 2006)
 Kérdezni tudni kell (2006)
 Egészségügyi ellátás és a betegek jogai az Európai Unió országaiban (Ivonyné, dr. Munk Julianna, 2009)
 Tájékoztató a mentális problémákkal küzdők és hozzátartozóik számára (Simon Zsuzsa, 2009)
 Betegjogi képviselők eljárásrendje (dr. Bánki Endre, 2009)

Üzemeltető: Smart-meD Line Kft. info@smartmed.hu
Smart-meD Line Kft. logója 		Portál motor: Phelsuma Informatikai Kft. webmaster@phelsuma.hu